Célok értelmezése és kategorizálása

Milyen típusba sorolhatjuk a célokat?

Dátum: 2021.10.31

“Az akadály az a rémisztő dolog, amelyet akkor látunk, ha levesszük szemünket a célról.” Henry Ford

 

A megfelelő célállítás egyben szemléletformálást is jelent, hiszen akadályok helyett feladatokat látunk majd, melyek megoldása gondolati síkon máris egyszerűbb, mint az akadályok leküzdése. Azzal tehát, ha megfelelő célrendszerben gondolkodunk akár mindennapjaink során adódó helyzetek alapvető megélését is megváltoztathatjuk, fejleszthetjük, lazíthatjuk. Tegyük fel magunknak a kérdést: van célom? Tudom, hogy hová tartok? Ha a válasz az, hogy nem, vagy nem tudjuk pontosan, röviden, tömören megfogalmazni, akkor ne lepődjünk meg, ha elégedetlennek érezzük magunkat, hiszen nincs hová eljutni – így nagyon könnyen ott kötünk ki, ahová az élet sodor majd bennünket. Azaz elveszítve a tudatos irányítást, kizárólag a külső körülményekre bízzuk magunkat, mely igen kiszolgáltatottá tehet bennünket. Ahogy Seneca híres mondása tartja – „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja melyik kikötőbe tart” – igyekezzünk hát olyan életet kialakítani magunk számára, amiben világosan megfogalmazott irányba alakítjuk mindennapjainkat. Ha vannak  céljaink, akkor az a nehezebb, sötétebb napokon is lámpásként tud szolgálni, mely a megfelelő irányba segíthet bennünket. 

A célok megfogalmazásának és elemzésének igen nagy irodalma van, számos hasznos tanácsot, meglátást, kategorizálást találhatunk erre vonatkozóan szakcikkekben, könyvtárakban és természetesen az interneten is. A következőkben kigyűjtöttünk néhány olyan megközelítést, amelyek alapvetőek lehetnek, amikor saját céljainkat értékelni szeretnénk, vagy új célokat akarunk megfogalmazni, így mind kiindulópontként, mind pedig értékelő rendszerként is alkalmazhatjuk a következő gondolatokat. 

A célokat többféle módon kategorizálhatjuk, különbséget tehetünk azok tartalmát tekintve, ugyanis fogalmazhatunk meg többek között az egészségre, a karrierre, a családra, a pénzügyekre, kapcsolatokra, szabadidőre, stb. vonatkozó célkitűzéseket. Érdemes sorra venni a számunkra lényeges témákat és valamennyi esetén megfogalmazni azt, hogy mit szeretnénk elérni az adott területen. 

Whitmore szerint a célok további kategorizálási alapját adhatja témakörtől függetlenül azok kiterjedése. Ilyen szempontból álomcélról, végcélokról, teljesítménycélokról és folyamatcélról is beszélhetünk. 

Az álomcélok azok a céljaink, melyek a legtovább tartanak, egy olyan személyes álmunk, amire valójában vágyunk, így nagy erőt rejt magában, innen merítjük kitartásunkat a nehezebb időkben. 

A végcélok azok a célok, melyek a jelenlegi, aktuális tevékenységeinkkel, törekvéseinkkel vannak összefüggésben. A végcélok elérésének sorozata vezethet el az álomcélhoz, azonban ezek megvalósulásakor fontos tudatosítanunk, hogy nem kizárólag rajtunk múlik (ami a legtöbb esetben elmondható). Mi az, amit feltétlenül szeretnénk elérni és ezt SMART módon hogyan fogalmazzuk meg.

A teljesítménycél azokat a lebontott célokat jelenti, amelyek megfogalmazzák, hogy pontosan milyen teljesítményre van ahhoz szükség, hogy az egyes végcélokat sikeresen elérjük, tehát a teljesítménycélok összessége vezet a végcélok megvalósulásához. 

A folyamatcél pedig a piramis legalján szerepelve azt fogja megmutatni, hogy milyen folyamatokon keresztül tudok a számomra szükséges teljesítményig eljutni. Milyen konkrét lépéseket kell tennem ahhoz, hogy ezt a teljesítményt el tudjam érni.

A célok kategorizálásának további ismert módja azok időhöz való viszonyulása, azaz megkülönböztetünk hosszútávú, középtávú és rövidtávú célokat. Az előző kategorizálás mentén akár párhuzamba is lehet tenni a két struktúrát, így a hosszú távú célok az álomcélokhoz kötődnek, a középtávú célok a végcélokkal azonosíthatók, míg a rövidtávú célok a teljesítménycélhoz és folyamatcélokhoz kapcsolódhatnak. Az időhöz való viszonyulása természetesen mindenkinek más és más lehet, azonban a stratégiai tervezést tekintve többek között Barakonyi (2013) alapján is elmondható, hogy a rövid távú célok jellemzően azok, melyeket 1 év, vagy annál rövidebb idő alatt teljesíteni tudunk, a középtávú célok jellemzően 1-3 évre vonatkoznak, míg a hosszú távú célok 3 évnél hosszabb időszakra szólnak. Az időbeliség azonban rugalmas, ha te más időintervallumokat rendelnél az egyes kategóriákhoz, úgy nyugodtan megteheted személyes céljaid megfogalmazása során, az egyetlen fontos dolog, hogy próbáld meg minél konkrétabban megfogalmazni ezt az időszakot. A következőkben ezt a hármas struktúrát mutatjuk be neked és példákkal segítjük a gyakorlatias megértést. 

A rövid távú célokra jellemző, hogy megvalósításukba vagy azonnal, vagy rövid időn belül bele lehet kezdeni, mely egyben a legnagyobb értéküket is jelenti, hiszen azonnal tehetsz valamit a célod elérése érdekében. Jó példa lehet erre, hogy ha szeretnél egy autót vásárolni (hosszú távú cél), akkor a napi 1000 Ft. megtakarítás, mint rövidtávú cél megjelenhet és már most belekezdhetsz a célod megvalósításába. 

A középtávú célok olyanok, amelyeket csak a rövid távú célok elérése után kezdhetünk el megvalósítani és melyek összessége együttesen hosszú távú célokat formáznak meg. Leginkább azért van rájuk szükség, hogy ezzel mérjük az előrehaladásunkat, valamint azt, hogy a hosszú távú célunktól milyen távol vagyunk, illetve azt is mérni tudjuk általuk, hogy egyáltalán az irány megfelelő-e, ami felé haladunk, lehetőséget adva arra magunknak, hogy szükség esetén újra tervezzük célunkat és változtassunk rajta. Jó példa erre az autóvásárlási cél, tegyük fel, hogy 3 év múlva szeretnénk 2 millió forint értékben autót vásárolni, mely hosszú távú célként jelenik meg az életemben. Ehhez rövidtávú célként megfogalmaztuk, hogy szükségünk van egy munkára és rendszeres bevételre, melyből minden hónapban 60.000 Ft.-ot teszünk félre. Középtávú célom, hogy az első hat hónap végén 360.000 Ft. megtakarításom legyen. Fél év elteltével megnézve a megtakarításom összegét azt látom, hogy 280.000 Ft.-ot takarítottam meg. Elértem a középtávú célomat? Sajnos nem, viszont a tény, hogy a korábban középtávra kitűzött célomat nem sikerült elérni azt üzeni számomra, hogy a dolgok nem úgy működnek, mint ahogy azt az elején elterveztem és valamin változtatni kell ahhoz, hogy a végcélomat mégis el tudjam érni. 

A hosszú távú célok tulajdonképpen a kemény munka végső eredményeként is értelmezhetők, tehát végső soron a példánk alapján a vágyott kocsi megvásárlása. A hosszú távú célok azok, amelyek valós értelmet tudnak adni a mindennapoknak. Ilyen lehet az álom munkahelyünk megtalálása, befejezni egy számunkra fontos képzést, kifizetni a lakáshitelt, stb. ezek mind olyan dolgok, melyek alapjaiban határozzák meg életünket és hétköznapjainkat. 

A célok megfogalmazásánál lényeges szempontnak mondhatók még a következő kritériumok. Fontos, hogy a megfogalmazás pozitív legyen, tehát a célmeghatározásban ne használjunk tagadó szót, pl. azt, hogy „nem” – hiszen sokkal könnyebb valaminek az elérésére törekedni, mint az elkerülésére koncentrálni. A megfogalmazás tartalmazzon aktivitást, azaz legyen benne az, hogy mit vállalunk megtenni azért, amit el akarunk érni, tehát irányuljon valamilyen cselekvésre a célunk. Kimondottan fontos szempont az is, hogy amit kitűzünk ne legyen túl könnyű, tehát legyen benne némi kihívás, mert ami túl egyszerű annak a megvalósítása egyrészt unalmas, másrészt kiszámítható, harmadrészt nem tud olyan örömöt nyújtani, mintha egy nehezebb, számunkra esetlegesen meglepő teljesítményt tudunk felmutatni. Persze ennél a résznél arra is vigyáznunk kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára és ne legyen teljesíthetetlen, amit kitűzünk, hiszen az legalább annyira demoralizáló tud lenni. A célnál további lényeges szempont, hogy tartalmilag olyan dolgot fogalmazzon meg, ami az egyénre vonatkozik, aminek az érdekében az egyén tenni képes, hatást tud gyakorolni. Tipikusan rossz célkitűzés lehet az, hogy ha a számomra kellemetlen munkahelyi légkört én úgy szeretném megoldani, hogy a főnökömet/kollégámat megváltoztatom – ugyanis ez nem az egyénen múlik, nincs ráhatása, így nem tud ennek érdekében lépéseket sem tenni, azaz eleve kudarcra van ítélve. 

Életünk során számos célnak az elérése felmerül, törekvéseink azonban változó arányban lehetnek sikeresek és sikertelenek, természetesen ideális esetben a mérleg a sikeresen elért és megvalósított célok felé billen, viszont mindig lehet fejlődni és fejleszteni magunkat.

Szánj időt magadra és vedd sorra terveidet a jövőre nézve, próbáld meg a céljaidat a fenti módszerek mentén kategorizálni és elemezni, hogy vajon vannak-e álom céljaid. Vizsgáld meg, hogy végcéljaid és középtávú céljaid ezen álmok elérését szolgálják-e és próbáld meg pontosítani az oda vezető utat, tehát a rövidtávú céljaidat és a teljesítmény céljaidat is fogalmazd meg. Tégy magadért, gondoskodj magadról és arról, hogy tudatosabb életvitelt folytass, győződj meg róla, hogy életed törekvéseivel saját céljaid elérését szolgálod, nem pedig mások céljainak asszisztálását végzed.

Amennyiben úgy érzed, hogy érdekel a terület és szeretnél a témában egy szakértővel együtt gondolkodni, úgy tekintsd át szolgáltatásainkat és keress bennünket bizalommal.